Agresszív beteghez küldenek, a helyszín nem biztonságos. Ilyenkor a Rendőrség is indul, mi be sem mehetünk nélkülük, mert nem tudjuk, mi vár ránk. Ha megsérül a mentő, akkor nem lesz, aki a betegeknek segítsen. Ez alapszabály, minden mentős tudja.
A falu utolsó utcája, szörnyen rendezetlen porta. Elől mennek a rendőrök, a házban egy nehéz körülmények között élő család fogad. Az anya tett bejelentést. A fia, Zsolti ismert pszichiátriai kezelt. Tegnap engedték ki a kórházból, egy hónapos kezelést követően. Előzőleg suicid gondolatai is voltak, most „csak” agresszív. Illetve az volt, mert mire kiértünk, már lenyugodott. Nem is tagadja, hogy fenyegetően viselkedett; de azt mondja felismerte a bajt és elszaladt otthonról. Mire visszajött, már lehiggadt. Nem szedi a gyógyszereit, ezt egyformán mesélik el az anyjával. És abban is egyetértenek, hogy a pénzen vesztek össze. Zsolti kap havi 27.000 forintot, amit az anyja kezel. Ő viszont egyedül neveli Zsolti öccsét, az unokahúgát és vele van a beteg nagymama is. Ezért hát, érthető, hogy Zsolti egy további anyagi teher, hiszen nem dolgozik, viszont eszik-iszik és cigizik.
A 29 éves férfi látszólag egészséges. Most a konyhában áll, nem akar visszamenni a kórházba. Megértetem vele, hogy ez nem választás kérdése, hiszen nincs kiváltva a gyógyszere, így a következő vitánál újra veszélybe sodorhatja a családtagjait. Érti, de mégsem hajlandó eljönni velünk. Azt sem bánja, ha a rendőrök megbilincselik inkább. Így is lesz. Az egyik járőr felül hozzánk a mentőre, míg a másik mögöttünk jön a rendőrautóval. Útközben Zsolti elmondja, hogy villanyszerelőnek tanult és korábban fűnyírással is foglalkozott. Aztán 3 éve beteg lett. Azóta háromszor kellett bent feküdnie a Pszichiátrián. Az első hét általában zárt osztály, de utána lekerül a földszintre, ahonnan kimehetnek az udvarra, a padhoz. Ott ismerte meg Annát, aki szintén skizofrén. Titkon azt reméli, hogy hamarosan egy pár lehetnek: a lány nagyon szép és most szakított az előző barátjával. Amikor ezt elmesélte neki, akkor ő megölelte és adott egy csókot a homlokára. Egyszerű gyerek, de értelmesen beszél. Szeretne egyéni vállalkozó lenni (azt most az állam is támogatja) és elköltözni otthonról; csak hát a pénz…
Arra biztatom, hogy ne 27.000-ből akarjon megélni, azt inkább adja oda az édesanyjának, támogassa őket ezzel. Ha szedi a gyógyszereit, eljárhat dolgozni, ennél sokkal többet is kereshet. Haladjon lépésről-lépésre. Zsolti helyesel, ám váratlanul témát vált. Közli, hogy legalább újra találkozhat Annával, hiszen ő még ott van a Pszichiátrián. „Biztosan megkérdezi majd, hogy miért hoztak vissza” – gondolkodik hangosan, de még nem tudja, mit fog erre válaszolni. „Látni akartalak” – javaslom neki, lehetőséget adva a tervezett változásra.
#9

