Helyi feladat, esti kivonulás. A „nyugdíjasházban” él az asszonyka, aki segítségre szorul. Ez egy tízemeletes panel, tele egyszobás lakásokkal. Az ingatlanokban kivétel nélkül nyugdíjasok laknak; olyan idősek, akik rendszerint már egyedül vannak. A betegünk saját maga hívott mentőt, mert „kiugrott” a vérnyomása. Elmondja, hogy nyom a tarkója, kicsit kipirult, nem érzi jó magát.

Leültetjük és megmérjük mi is a paramétereit. Csakugyan nagyon magas a vérnyomása, „220 felett” van a szisztolés érték. Ahogy a Neoton Família autóversenyzős dalában énekelte Csepregi Éva – csakhogy itt nem a sebességről van szó. Az asszonyka elmondja, hogy korábban is járt már így és volt is rá gyógyszere, ám az már lejárt, nem merte bevenni. Gondolkodott azon, hogy le kellene menni az ügyeletes gyógyszertárba, de nem mert elindulni. Ezt jól is tette, ilyen értékek mellett nem szabad sétálgatni. Adunk neki egy „tizenkétésfeles” Tensiomin tablettát; megkérjük, hogy ne nyelje le, csak tartsa a nyelve alatt. A hatóanyag így a nyálkahártyán keresztül szívódik fel és gyorsan hat. Ezt együtt megvárjuk. Ha mégsem lenne elég, a dózis megismételhető. Elmondjuk neki, hogy ettől függetlenül magunkkal kell vinnünk; ki kell vizsgálni, hogy mi okozta ezt a krízist. Megnyugtatjuk, hogy csak akkor fogunk elindulni a kórházba, ha már rendeződött a vérnyomása, ez körülbelül 15-20 perc.

Közben megírom az ambuláns lapot és beszélgetni is van idő. Szétnézek a lakásban: rendezett, tiszta otthon, telis-tele családi fényképekkel. A néni elmondja, hogy a gyermekei külföldön laknak. Már unokái is születtek, de nagyon ritkán látja őket. A férjét sajnos elveszítette, így teljesen egyedül maradt. Nem haragszik a családtagokra, csak szomorú, hogy a fia és a lánya is a határon túlra kényszerültek. Itthon is megpróbálták, de nem tudtak normálisan boldogulni. Pedig tanult emberek mindketten, szakmájuk is van. Szinte csak vegetáltak Magyarországon és szerettek volna jobban élni. Nem volt ez olyan rossz, amíg a mami is dolgozott. Most viszont már nyomasztóvá vált számára az egyedüllét; rendszerint a lakásban tartózkodik, a legtöbbször a családtagokról készült fényképeket nézegeti.

A vérnyomása elindul lefelé, ennek kapcsán elsütöm neki a „neoton famíliás poént”. Sok hipertóniás betegnél járunk, így korábban már utánanéztem a dal valódi mondandójának. Azon túl, hogy az autóversenyző a száguldás szerelmese, a 220 km/óra feletti sebesség mámorában szükségszerűen magányossá válik és elszigetelődik. Pontosan úgy, mint az egyedül élő idős emberek, akiknek szörnyen fontos lenne, hogy a szeretteik mellettük legyenek. Ezt persze már nem mondom neki. Inkább arra helyezem a hangsúlyt, hogy ha már nem lehetnek együtt, akkor telefonon beszéljenek, időnként videón lássák egymást; csináljanak rendszert a kapcsolattartásból. Amikor csak lehet, legyenek jelen a másik életében!

#37