Kincsőnek hívják, romalány. Egy Egerhez közeli faluban lakik a családjával. Már ott is született és valójában nem is lány, hanem asszony. Bár mindössze 21 éves, a harmadik gyermekét várja; ez a negyedik terhessége. A kisfiút 15 évesen szülte, aztán volt egy vetélése, majd megszületett a kislány. Az urától elvált, most az új párjával várják első közös gyermeküket.

Az iskolát abbahagyta, 5 osztályt végzett el. Ebben a kultúrában a nők feladata nem a tanulás, hanem a család összetartása. Nem is bánja ezt, úgy gondolja, felesleges lenne befejeznie az általános iskolát, mert a „nyolcosztály” manapság már nem is elég. Megkérdezi, nekem vannak-e gyerekeim. Elmesélem, hogy a lányom csak egy évvel fiatalabb nála, míg a fiam most kezdi a gimnáziumot. Érdeklődik, hogy a nagyobbnak mi lett a szakmája, mire elmondom, hogy informatikusnak tanul a Miskolci Egyetemen. Kincső elgondolkodik egy pillanatra, majd együttérzően megjegyzi, hogy az nem olyan jó, mert el fog romlani a szeme a számítógéptől és a sok üldögéléstől a háta is fájni fog. Nem kezdek el okoskodni, csak annyit mondok: „semmit sem adnak ingyen”. Nem biztos, hogy nekem lenne igazam…

Családi vita miatt hívtak ki minket és a rendőröket. A fiatal kismama édestestvére és unokatestvére veszekedtek, „össze is mentek”. Ezután a drogos uncsitesó kijött az udvarra és Kincső anyukáját kezdte szidalmazni, sőt átkozta is! – amit már ő sem hagyhatott annyiban. A bejelentés szerint, a terhes asszonyt hasba rúgták. Ezt ő tagadja. Elmondása szerint, annyi történt, hogy nagyon felidegesítette magát, ezért elfolyt a magzatvize. Viszont még csak 35 hetes. Tisztázatlanok a körülmények, ez nem játék; elmagyarázzuk neki, hogy be kell mennünk a Szülészetre, ahol készítenek egy ultrahangot. Meg talán a két nap múlva esedékes NST-t is elvégzik – ezzel nyugtatjuk, így hajlandó bejönni velünk a kórházba.

Indulás előtt megvizsgálom, a paraméterei megfelelőek, csupán a pulzusa emelkedett egy kicsit, az idegesség miatt. Útközben pedig jobban megfigyelem: nyári ruhát és papucsot visel. Kifejezetten szép arcú lány; a hasa nem hegyes, inkább elterül. A cigányasszonyok tudják, hogy az ilyen anyuka kislányt fog szülni. Kincső őszintén elmondja, hogy a kábítószer keseríti meg a legtöbb roma család életét. Ez a srác is, aki balhézott: 16 éves, kimaradt az iskolából; mást sem csinál, csak „kristályozik”. A házból mindent megpróbál pénzzé tenni, pedig ő is ott lakik. Az utca utolsó ingatlanában több, mint tízen élnek. Kincső szüleinek nyolc gyermeke született és még ezt a fiút is ők nevelték fel. Boldogok lehetnének, ha nem lenne a drog. Most abban bíznak, hogy a legény decemberben megkezdi a kiszabott börtönbüntetését és kap egy esélyt a leszokásra. „Bárcsak meg lehetne őt menteni!” – mondja Kincső, teljesen őszintén. Már most úgy viselkedik, mint aki hamarosan összefogja majd az egész családot.

#36